Ismerős az érzés, hogy lemész a terembe, de általában a futópadon kötsz ki, mert fogalmad sincs melyik gép mire való és inkább bele sem kezdesz?

Nos, nekem igen…

Korábban is bele-bele kezdtem az edzésbe , de általában csak a futópadon futkorásztam, mert fogalmam sem volt mi mire való és amúgyis biztos mindenki engem nézne, hogy mit bénázok.

Elveszettnek éreztem magam…

Aztán jött Peti.

A hihetetlen lelkesedésével, türelmével(mert hozzám kellett😅), odafigyelésével segített, hogy többé ne érezzem ezt.

Segített megszerettetni velem a sportot. Segített a nehéz napokon, mikor egy porcikám sem kívánta, hogy három műszak mellett még lemenjek a terembe…

Akivel a kemény edzések mellett mindig jutott idő a mókára, nevetésre is.

Teltek az évek és megfogalmazódott bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Segíteni, támasz lenni olyan embereknek, akik szintén kicsit elveszettek, nem tudják hogyan kezdjenek bele, félve mennek le a terembe.

Szeretném átadni azt a szeretetet a sport iránt, amit én kaptam anno… 🙂

A sport segített, hogy rátaláljak az álmaimra, hogy igazi célokat lássak magam előtt, hogy a hobbi ne csak hobbi maradjon, hanem egy lehetőség, hogy segíthessek másoknak.

Szóval, ha Te is elveszettnek érzed magad, mint korábban én voltam, akkor jelentkezz hozzám személyi edzésre és hidd el, minden erőmmel azon leszek, hogy fogjam a kezed, hogy Te is elindulhass egy jobb élet felé vezető úton.

Elhatározás, lelkesedés, kitartás!